A tányér színe sokkal jobban befolyásolja az étvágyat, mint azt általában hiszik.
Az ételek vizuális érzékelésével kapcsolatos kísérletek kimutatták, hogy a piros és narancssárga árnyalatú ételek gyorsabban okoznak teltségjelzést, mint a zöld vagy a fehér – számol be a .
Nem varázslatról van szó, hanem egy evolúciós mechanizmusról, amely a piros színt a kalóriadús és érett ételekhez kötötte.
Fotó:
A színes étvágy neurobiológiája
A vizuális kéreg a másodperc töredéke alatt dolgozza fel a színjeleket, mielőtt az étel a szájba kerülne.
A vörös spektrum aktiválja az amygdala és a hipotalamusz, a tápanyagtartalom értékeléséért és az emésztési reflexek kiváltásáért felelős központokat.
Amikor valaki piros almát vagy paradicsomot lát, a nyáltermelés és a gyomornedvtermelés 15-20 százalékkal intenzívebb, mint egy ugyanolyan alakú zöld uborka láttán.
A jóllakottság sebessége: adatok egy kísérletből
Kontrollált körülmények között önkénteseknek ugyanazt az ételt kínálták, de különböző színű tányérokon.
Azok, akik piros tányérból ettek, átlagosan 22 százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztottak étkezésenként, mint azok, akik fehér vagy kék tányért használtak.
A szubjektív jóllakottságérzet 8-10 perccel gyorsabban jelentkezett az első csoportban, annak ellenére, hogy az elfogyasztott mennyiség kisebb volt.
A másik oldal: a piros és a túlevés
Ugyanez a mechanizmus működik a fogyókúrázók ellen, ha a piros szín szószokból, gyorséttermi ételekből vagy snack-csomagokból származik.
Az élénkpiros chipscsomagolás vagy a ketchup a hamburgeren arra készteti az agyat, hogy túlbecsülje a táplálékot, és többet követeljen.
Ezért használják a gyorsétteremláncok aktívan a piros színt a belső terekben és a logókban – ez arra ösztönzi az embereket, hogy a tervezettnél többet rendeljenek.
Hogyan ültessük át a tudást a gyakorlatba
Hasznos tipp: helyezze át a megszokott köreteket a fehér tányérról egy piros vagy sötétbarna tányérra.
A piros tányérról elfogyasztott adag tészta vagy rizs jelzi, hogy abba kell hagyni, mielőtt a szervezet valóban jóllakott volna.
A zöldségsalátákhoz és zöldségekhez azonban jobb, ha fehér vagy salátás tányért választasz – így a finom szín nem vált ki túlzott ingerlést.
Színes étrend: mítoszok és valóság
Egyes táplálkozási szakemberek szerint az étrendet úgy kellene kialakítani, hogy legalább öt különböző színű étel kerüljön a tányérra – ez automatikusan biztosítja a különböző mikrotápanyagokat.
A piros ételek (paradicsom, görögdinnye, piros paprika, eper) gazdagok likopinban és antociánokban, amelyek védik az ereket.
A kék és lila színek (padlizsán, szőlő, áfonya) resveratrolt és agyi antioxidánsokat tartalmaznak.
Vigyázat: mesterséges színezékek
A gyümölcsökből és zöldségekből származó természetes pigmentek másképp hatnak, mint az üdítőkben és cukorkákban található szintetikus színezékek.
A mesterséges piros nem tartalmaz fitonutrienseket, és az agyat az előnyök hamis jelével csapja be, ami még több üres kalória elfogyasztásának vágyát váltja ki.
A természet úgy rendezte el, hogy az igazi piros ételek keserűek vagy savanyúak legyenek – az íz és a szín egyensúlya szabályozza az étvágyat.
A színérzékelés egyéni, és változhat az életkorral, látássérülések után vagy bizonyos betegségek esetén.
Mindazonáltal az alapelv a legtöbb ember számára működik: minél világosabb és intenzívebb az élelmiszer természetes színe, annál magasabb a biológiai értéke.
Az étrend vizuálisan változatossá tétele a legegyszerűbb lépés a merev korlátozások nélküli, tudatos táplálkozás felé. A szem valóban előbb eszik, mint a gyomor, és ezt a tudást érdemes a javunkra fordítani.
