Minden reggel emberek milliói veszik fel az okostelefonjukat, és esztelenül görgetik a közösségi médiafelületeket, átlagosan 47 percet pazarolva el munka előtt.
Az idegtudósok ezt az állapotot „dopamin-gödörnek” nevezik – az agy hozzászokik a könnyű jutalmakhoz, és nem hajlandó átállni az összetett feladatokra – számol be a .
A Kaliforniai Egyetem egyik kísérlete kimutatta, hogy még egy képernyővel felfelé fekvő telefon is 20 százalékkal csökkenti a mellette ülő személy kognitív képességeit.
Fotó: Pixabay
Maga a tény, hogy látja a kütyüt, arra készteti az agyat, hogy folyamatosan elnyomja a késztetést az értesítések ellenőrzésére.
Ha a képernyő az íróasztal felé néz, a vizuális kiváltó ok – az élénk színű üzenet ikon vagy az értesítés felvillanása – eltűnik. Az agy nem pazarol több erőforrást a kísértés elleni küzdelemre, és a figyelmet az aktuális tevékenységekre irányítja.
Az asztali trükk: Hogyan befolyásolja a vizuális mező a hatékonyságot?
Princetoni pszichológusok bebizonyították, hogy az asztali káosz ugyanúgy csökkenti a termelékenységet, mint az alváshiány.
Azzal, hogy az ember eltávolítja a telefont a szemétől, automatikusan csökkenti a perifériás látás zavaró tényezőit.
A csipogás nem megoldás a problémára
Sokan hangtalan üzemmódra állítják a telefonjukat, de az asztalon lévő rezgés még így is felhívja magára a figyelmet. A kütyüt letakarhatja egy papírdarabbal, vagy beteheti egy fiókba a képernyővel lefelé, így a jel fizikailag láthatatlanná válik.
Most a 20 másodperces szabályról, amelyet egy pszichológus tett népszerűvé. Ha egy kísértés előtt a szokásosnál 20 másodperccel tovább kell erőlködni, az agy nagy valószínűséggel elutasítja azt.
A telefon megfordításához egy másodperc kell, de ahhoz hét másodperc, hogy kivegyük a zárt fiókból. A különbség jelentéktelennek tűnik, de ez az, ami a viselkedést impulzívból tudatossá teszi.
A vállalati időgazdálkodási trénerek azt javasolják, hogy egy fontos feladat idejére tegyük el az okostelefont egy másik szobába. Radikálisan hangzik, de még egy szomszédos szoba is olyan akadályt teremt, amelyet a legtöbb ember jó ok nélkül nem fog leküzdeni.
Az érem másik oldala a félelem attól, hogy lemaradunk egy fontos hívásról. Van megoldás: állítson be egy Ne zavarjon üzemmódot, amely néhány kapcsolatra (családtagok, főnök) vonatkozó kivételekkel rendelkezik. A többi értesítés várni fog, és nem dől össze a világ.
A leengedett képernyőjű telefon pszichológiai horgonyt is jelent az elinduláshoz. Amikor az ember fejjel lefelé fordítja a kütyüt, azt jelzi magának: „lépj be a koncentrációs zónába”.
A nagy IT-cégek vezetői ezt a rituálét beépítik az irodai kultúrába. A napi felállás előtt az alkalmazottak szinkronban felfordítják a telefonjukat, szimbolikusan elválasztva ezzel a személyes dolgokat a munkahelytől.
Azok számára, akik otthonról dolgoznak, a lifehack még hatékonyabban működik. Az otthoni környezet tele van zavaró tényezőkkel, és a laptop melletti kanapén lévő telefon a produktív órák nagy tolvajának számít.
A RescueTime tanulmánya szerint: az átlagos felhasználó naponta 96-szor ellenőrzi a telefonját. Ez körülbelül 10 percenként egyszeri ébrenlétet jelent. Minden egyes ellenőrzés akár 25 másodpercet is felemészt a fókusz visszanyerésére.
A képernyő lehalkítása háromszorosára csökkenti az ellenőrzések gyakoriságát egy 500 irodai dolgozó bevonásával végzett kísérlet szerint. A különbség már a második napon észrevehető, és egy hét után automatikus szokássá válik.
Mit tegyen, ha a munkája megköveteli az állandó messengeres kommunikációt? Szánjon naponta két egyórás ablakot – reggel és délután – az üzenetek feldolgozására. A fennmaradó időben a telefonod legyen letéve, és a kollégáid tudjanak a szabályodról.
Próbáljon meg kombinálni egy technikai trükköt: 25 percig fejjel lefelé fordított telefonnal dolgozzon, majd öt percig ellenőrizze az értesítéseket. Négy ilyen ciklus alatt az agyadnak sikerül flow-ba kerülnie, és olyan mennyiségű feladatot elvégeznie, ami normál esetben egy fél napra nyúlna.
Fontos megjegyezni: a módszer csak akkor működik, ha következetesen alkalmazzuk. Ha ma rendesen leteszed a telefonodat, holnap pedig újra képernyővel felfelé teszed le, nem fog kialakulni a szokás.
Kezdje napi egy órával – például az első órával a munkahelyén. Meg fogsz lepődni, mennyi mindent el tudsz végezni anélkül, hogy a fényes kijelző egyetlenegyszer is elvonja a figyelmedet.
