Fotó: nyílt forrásból
A közönséges méh- vagy darázscsípések átlagos értékeket kapnak, míg a legmagasabb szintet – a maximumot – a sokkal veszélyesebb fajok számára tartják fenn.
A világ legfájdalmasabb csípésének vagy csípésének kérdése sokáig szubjektív maradt, mígnem Justin Smith entomológus megalkotott egy speciális fájdalomskálát. Ezt Schmidt-féle csípésfájdalom-indexnek nevezték el, és egy négypontos rendszerben tette lehetővé a különböző rovarok csípéséből származó érzések összehasonlítását – írja a BBC.
Ezen a skálán belül a közönséges méh- vagy darázscsípések átlagos értékeket kapnak, míg a legmagasabb szint – a maximum – a sokkal veszélyesebb fajoké.
Az úgynevezett golyós hangya, a Paraponera clavata csípését tartják a legfájdalmasabbnak a világon. Ez az, amely a Schmidt-skálán a legmagasabb pontszámot kapta – több mint 4 pontot, amivel tulajdonképpen a többi rovar közül is kiesik a versenyből. Maga a kutató a fájdalmat „tiszta, intenzív és fényes” fájdalomnak írta le, és ahhoz az érzéshez hasonlította, mintha valaki forró parázson járna egy szöggel a sarkában – jegyezte meg az anyag.
Sok más rovartól eltérően a gömbhangya csípése nemcsak éles, hanem hosszan tartó és bénító. A fájdalom órákig, sőt néha egy egész napig nem csillapodik, súlyos kellemetlen érzéssel, sőt a test átmeneti, kontrollálhatatlan fizikai reakcióival is járhat – írja a BBC.
Érdekes, hogy a fájdalom intenzitása nem mindig függ össze az életveszély mértékével. A Schmidt-skála a fájdalomérzetet méri, nem pedig a méreg mérgező hatását, így egyes kevésbé veszélyes fajok sokkal erősebb fájdalomreakciókat is kiválthatnak – írja a kiadvány.
Mindössze három faj kapott valaha is 4-es fokozatú minősítést a Schmidt-féle listán.
- Az első 4. szintű hangya Schmidt osztályozásában a ballonhangya volt, egy centiméteres ízeltlábú Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben, amelyet gyakran „24 órás hangyaként” emlegetnek, mert a csípése által okozott gyötrődés olyan hosszú ideig tart.
- Szintén a listán szerepel a pókvadász tarantula sólyom, egy körülbelül golflabdaállvány méretű darázs, amely szinte világszerte elterjedt. „Vakító, heves, sokkoló elektromos fájdalom. Mintha egy bekapcsolt hajszárítót dobnának a fürdőkádba” – írta Schmidt, megjegyezve, hogy a hatás csak néhány percig tartott.
- A harmadik élőlény a listán a harcos darázs (Synoeca septentrionalis), egy Közép- és Dél-Amerikában honos gyarmati darázs volt. „Kínzás. Egy aktív vulkán áramlásába láncolva. Miért kezdtem el ezt a listát?”
Az anyag hangsúlyozza, hogy a harapások okozta súlyos fájdalomnak evolúciós jelentősége van. Veszélyjelzésként szolgál, és arra készteti a ragadozókat, hogy a jövőben kerüljék a hasonló rovarokat. Ezért van az, hogy a legfájdalmasabb harapások gyakran olyan fajokhoz tartoznak, amelyek aktívan védekeznek vagy társadalmilag szervezettek.
Milyen élőlények harapnak fájdalmasan, mint a rovarok
A BBC cikke külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a világ legfájdalmasabb csípései nem csak a rovarokhoz tartoznak. Egyes tengeri élőlények, különösen a medúzák sokkal erősebb és veszélyesebb hatást tudnak kifejteni.
A kutatók különös figyelmet szentelnek a cubomeduzának, amelyet a világ egyik legveszélyesebb élőlényének tartanak. Csápjait több ezer sejt borítja, amelyek a bőrrel való legkisebb érintkezéskor mikroszkopikus szigonyokat lőnek ki magukból, amelyekben méreg van – írja a kiadvány.
A rovarcsípéssel ellentétben a medúza mérgének hatása nemcsak fájdalmas, hanem szisztémás is lehet. Egyes esetekben a szív- és érrendszerre és az idegekre is hatással van, súlyos fájdalmat, görcsöket, sőt életveszélyes állapotokat is okozhat. Magát a fájdalmat élesnek és égetőnek írják le, amely szinte azonnal szétterjed az egész testben.
A cikk hangsúlyozza, hogy bár a Schmidt-skála nem terjed ki a medúzákra, a csípéseik gyakran túlmutatnak a szokásos „fájdalmon”, súlyos élettani hatásokkal kombinálva azt. Ez az ilyen érintkezéseket lényegesen veszélyesebbé teszi, mint a legtöbb szárazföldi rovarcsípés.
Így, ha nemcsak az érzés intenzitását, hanem a szervezetre gyakorolt általános hatást is figyelembe vesszük, egyes medúzák még a szárazföldi fajoknál feljegyzett legfájdalmasabb csípéseket is felülmúlják – áll a kiadványban.
A világ legfájdalmasabb csípése tehát nem véletlen, hanem az evolúció eredménye. És bár az ember számára a fájdalom szélsőséges megnyilvánulása, a rovarok számára a túlélés hatékony módja – összegezte a BBC.
Megjegyzések:
